A tökéletes választott 7.

Este mikor Stanley üzent értem már nagyjából döntésre jutottam. Meglepődve néztem szét mikor bevezetett a hálókamrába; két cseléd több vödör gőzölgően forró vizet öntött a kádba. És ezen kívül még hagytak pár vödör vizet a kandalló előtt.

– Szabadulj meg a cselédektől. – mondtam csendesen.

Hallottam, hogy a szoba ajtaja kinyílik, majd be is csukódik. Aztán a két cseléd léptei elhaltak a folyosón. Stanley odament a folyosóra nyíló ajtóhoz, és bereteszelte a zárat. Egy egyenes hátú és vékony lábú szék állt a szekreter előtt. Felkapta és a kandalló elé állította, háttámlával felém, majd lovagló ülésben ráült.

Lassan vetkőzni kezdtem, miközben ő csak szótlanul nézet. De mohó tekintete elárulta vágyait.

 – Mivel ragaszkodtál ahhoz, hogy elküldjem a cselédeket, gondolom én fogok a helyükbe lépni, igaz? – kérdezte végül.

Megvontam a vállam és magamban mosolyogva a kádba ereszkedtem majd lassan, elnyújtott mozdulatokkal szappanoztam karomat, majd a lábam következett. Aztán feltérdeltem a dézsában és a víz végignyaldosta a combom. Kivillant kerek csípőm telt combjaim felett. Odahívtam őt magamhoz, hogy öntsön vizet szappanos hajamra. Stanley felállt és láttam, az izgalomtól alig kapott levegőt, de azért megragadta az egyik vödröt...

 – Lassan. Csupa hab a fejem, alaposan kell öblítenem a hajamat.

Ő engedelmesen a dézsa mellé állt, és ráöntöttje a vizet a fejemre. Lesimítottam a hajam, majd megfogtam a kád szélét és felálltam. A víz végigfolyt a testemen, a vállamon, a mellemen a csípőmön és a combomon.

Stanley igyekezett közömbösen nézni rám, legalábbis amennyire tőle tellett. De mikor megragadta a törölközőt és rám dobta felnevettem. Áttörölgette hosszú hajamat. Majd a végtagjaimat kezdte szárítgatni. Ekkor kirántottam a kezéből, és félrehajítottam. Két karomat nyaka köré fontam és csókra emeltem a szám. Ő gondolkodás nélkül elfogadta felkínált ajkaimat és birtokba is vette. Éreztem, hogy reszketni kezd, amint csupasz testemmel hozzá simulok.

Amikor felemelte a fejét, pillantása találkozott az enyémmel. Elszántan néztem rá.

– Ez alkalommal mindent meg akarok tapasztalni.

Megborzongott. – Mindent?

– Ühüm. – Erősen a szemébe néztem. – Mindent. Azt akarom, hogy azt is megmutasd nekem, amit eddig eltitkoltál előlem. A legrejtettebb vágyaidra vagyok kíváncsi.

Az állkapcsa összezárult, és a fogait csikorgatva ejtette ki a szavakat a száján. – Nem tudod, hogy mit kérsz tőlem.

Felvontam szemöldökömet. – Valóban úgy gondolod?

Mielőtt még válaszolhatott volna odasimultam a testéhez, most háttal álltam neki és kihívóan visszanéztem rá a vállam felett, majd fenekemmel izgatni kezdtem a férfierejét. Vártam egy szívdobbanásnyit, majd megkérdeztem. – Még mindig azt hiszed, hogy nem tudom?

Feléje fordultam, kezemmel lehúztam a fejét az enyémhez, hogy ajkunk ismét csókban forrjon össze. Nyelvünk pajkosan játszadozott egymással, simogatták és kényeztették egymást. Megfogtam mindkét kezét, és keblemhez érintettem.

A lélegzetem  is elállt, amikor Stanley megmarkolta a kemény halmokat. Akaratlanul is nyögdécselni kezdtem. Most kissé felemelte ajkát a számról és miközben a mellem simogatta, megkérdezte.

 – Biztos vagy benne, hogy ki akarod engedni a szellemet a palackból?

Kéjesen lehunytam a szemem, miközben a mellem izgatta és keményen, könyörületet nem ismerve markolászta a kebleimet.

– A tiéd vagyok. – A szavaim mögött határozottság és bizonyosság rejtőzött. – Tégy magadévá úgy, ahogyan igazán szeretnél. – mélyen a szemébe néztem. – Mindent tudni akarok rólad, meg akarom ismerni minden vágyadat és óhajodat. Tudni szeretném, hogyan akarsz szeretni engem.

Mint amikor a rab a bilincseitől szabadul és érzi, hogy végre szabad és bármit tehet. Ezt láttam felvillanni Stanley arcán mikor erősen magához szorított, közben lehajtotta a fejét és állatias vadsággal a szám kereste, és amikor rátalált, száját az ajkamra tapasztotta.

Ami most végigáramlott a testén, nem vágy volt, nem is szenvedély, hanem valami, ami ebből a kettőből nőtt ki, és amit még valami ezeknél is erősebb érzés táplált. Egyfajta kétségbeesett sóvárgás, amit minden férfi mélyen eltemetett ott legbelül, és aminek a létezéséről csak kevés nő tudott.

És még kevesebben merték megkísérteni. Felszabadítani és szembenézni vele. Én megtettem.

Anélkül, hogy ajkát elhúzta volna a számról  felemelt. Belékapaszkodtam. Ott álltunk már a baldachinos ágy előtt. Stanley kibontakozott a hosszú csókból, és ügyesen az ágy fölé emelt, majd letett a karmazsinvörös selyem ágytakaróra.

– Várj!

Engedelmesen várakoztam, és úgy feküdtem tovább, ahogy ő elhelyezett az ágyon. Oldalvást fordultam, de tudtam, hogy nem sokáig kell várakoznom. Néztem, amint Stanley leveszi a ruháját, és kedvtelve legeltettem tekintetem az arcán, valósággal magamba ittam kemény vonásait. Stanley arca most sokkalta zordabb és keményebb volt, mint amilyennek valaha is láttam. Izmos teste most mintha még erősebbnek látszott volna. És még kendőzetlenebbnek.

A mellényt az ing követte,  kissé hátradőltem, hogy gyönyörködhessek a széles, boltozatos mellkasában. Most a nadrág következett. És azután  már mezítelenül állt  előttem, tekintélyes méretű férfiassága magasan ágaskodott alteste előtt. Megbűvölten bámulta ruhátlan testemet, tekintete fel-le járt a domborulataimon.

Stanley kinyújtotta a kezét. A tenyerét a felül lévő combomra tette, majd keze feljebb csúszott a  kerek csípőmre és megmarkolta, közben pedig  egyik térdét az ágyra helyezte.

Most a szemembe nézett. – Bármikor megálljt parancsolhatsz nekem.

Visszanéztem rá. – Tudod, hogy nem teszem.

Még egyszer utoljára a szemembe fúrta a tekintetét, majd megfordított. Mégpedig a hasamra.

Éreztem, hogy az ágy lesüllyed alattam kissé, miközben fölém térdelt. Amikor Stanley forró bőre hozzá ért csupasz testemhez, mintha tűzfolyó ömlött volna végig rajtam. Ezután a gerincem mentén kezdte csókolgatni vágytól nedves testem, majd ajkát a csípőm fölötti kis mélyedésbe nyomta és a nyelvével kényeztetett.

Most mindkét kezével megmarkolta a fenekem, és szájával feljebb vándorolt, forró csókokat nyomva a lázas testemre, mintha fel akarna falni.

Mellszőrzete finoman csiklandozta a bőröm,  éreztem a belőle kiáramló forróságot, pedig nem is feküdt rám, csupán fölém hajolt, miközben testsúlyát a két kezén nyugtatta mellettem. Egyre feljebb és feljebb vándorolt szájával hátamon, mintha csak egy felajzott hím állat lenne, aki elkapta a nőstényt, és most a magáévá akarja tenni.

Egész testemben megborzongtam, egy pillanatra behunytam a szemem, élveztem, ahogy a forróság elönt és átjár. Amikor Stanley a nyakszirtemhez ért, és félrehúzta hosszú hajam, hátranéztem a vállam  felett. Ő felemelte a fejét, és egy másodpercig kék szemével rám pillantott, majd kissé hátrahúzódott; lovagló ülésben térdelve felettem megragadta csípőmet, majd tenyerét felcsúsztatta lassan a testemen, és megsimogatta a derekam, feljebb a mellem oldalát, hogy aztán lejjebb csúszva megragadja a könyököm.

– Nyújtsd ki a karodat a fejed fölé.

Hagytam, hogy felhúzza a fejem fölé a két karom. Most  mivel nem támaszkodhattam meg a karomon, végignyúltam az ágyon, és felizgult mellbimbóim a vörös selyemtakaróhoz préselődtek.

Stanley a párnára helyezte csuklómat, majd elengedte őket. – Hagyd ott őket, ne húzd vissza a karodat! – hangzott az ellentmondást nem tűrő parancs.

A szívem hevesen kezdett verni, érzékeim pattanásig feszültek, miközben Stanley most ellentétes irányban – lefelé haladva – kezdett simogatni, cirógatni – lassan, kéjesen. Közel volt hozzám, de nem feküdt rám, és csak néha súrolta bőröm az erős mellszőrzete. Most csak a szájával és az ajkával izgatott. És vágy teli pillantásaival. A bőrömön éreztem a vágytól részeg tekintetét, ahogy kezével egyre lejjebb és lejjebb vándorolt rajtam, le a hátamról a derekamra, amíg csak el nem érte a csípőm feletti kis horpadást.

A bőröm izzott a kéjtől, várakozás söpört végig a testemen.

Legnagyobb meglepetésemre azonban Stanley ekkor hátrább húzódott, egyik térdét átemelte az altestem felett, és immár mindkét térdével az egyik oldalam mellett térdelt... És most megragadta mindkét kezével csípőmet, és lassan felhúzta és hátratolta azt.

Míg csak fel nem térdeltem előtte, csípőm pedig feltárulkozva magasan felemelkedett.

Ekkor kezdtem felemelni a vállam az ágyról...

– Hagyd ott a karodat, ahova tettem.

Édes várakozás töltött be, idegeim pattanásig feszültek. Szó nélkül engedelmeskedetem neki, mivel a karomra nem támaszkodhattam, felkínáltam csípőm Stanleynek. Ott feküdtem előtte, kiszolgáltatva kényének-kedvének. Még mielőtt felfoghattam volna, hogy mennyire alá vagyok vetve a hódításának, Stanley tenyerét a derekam fölé helyezte, és lenyomta a testem.

Felsőtestem lepréselte az ágyra, hogy fenekem még jobban kiemelkedjék.

És akkor a csípőmre csúsztatta a kezét, és addig simogatott, amíg bőröm nedves nem lett az izgalomtól, majd  még tovább merészkedett, és becsúsztatta a kezét a  két lábam közé, titkos kis barlangomba.

Közben a másik kezével lent tartotta a felsőtestem az ágyon – és könyörtelenül izgatta  ölemet –, de nem hatolt belém, nem adta meg, amire már annyira vágytam, hanem addig gyötört a simogatásával, amíg a bőröm csaknem lángra kapott a forróságtól, míg csak zihálni nem kezdetem a keze alatt.

És amíg nyöszörgésbe nem kezdetem.

Mivel Stanley lenyomott az ágyra, így nem tudtam elmenekülni a gyötrő, mégis annyira vágyott simogatásai elől, és az egyre erősebbé váló vágyakozástól. Beleharaptam az ajkamba és megpróbáltam elfojtani a bennem feltörni készülő kiáltást. Azonban nem voltam képes rá.

Ekkor Stanley még magasabbra tolta fel a csípőmet, hogy az érzékeny részeket még jobban feltárja...

Mielőtt még tombolva követelni kezdhettem volna, amire most a legjobban vágytam, Stanley megmozdult. A szeméremajkaimat ujjaival felnyitotta, és hímvesszőjét megragadva bevezette kemény, hatalmas falloszát tikos – és nagyon türelmetlen – résembe.

Egy lassú, de erős és biztos lökéssel úgy vett birtokba, mint még soha azelőtt. Úgy éreztem, hogy kiszorítja a tüdőmből a levegőt. Nem emlékeztem, hogy korábban ennyire kitöltött volna.

Stanley megmarkolta fenekem két félgömbjét, és visszahúzta erejét kissé, majd még erősebbet döfött rajtam. Teljesen alá voltam vetve Stanley erejének és vágyainak, és ezt elfogadtam, boldogan ajánlottam fel testem a gyönyör oltárán.

Stanley pedig birtokba vett, keményen, könyörtelenül lovagolt, egyre gyorsuló iramban.

Azt mondtam neki, hogy az övé vagyok és ő most a szavamon fogott. Ahogy magáévá tett – testem leszorítva, és egyre mélyebbre hatolva bennem, egyre sebesebb iramban döfködve – megértettem, mit is jelentett mindez a számára.

De nem volt okom panaszra.

Ott volt körülöttünk, bennünk és velünk a tűz, a lángolás és a szerelem. És én mindent odaadtam ezért, kész voltam akár pokolra is menni érte.

Akartam, hogy a szeretett férfi alávessen vágyainak.

Stanley kapkodni kezdte a levegőt, amikor érezte, hogy a titkos járatomnak erős izmai megszorítják erejét. Átadta magát ennek a mennyei élvezetnek, és benyomakodott a hívogató forróságomba. Újra meg újra, ismét és ismét.

Most Stanley elhúzta a kezét a hátamról és megragadta erősen a meredező csípőmet, és erősen tartotta, amíg minden ellenállás ki nem szállt belőlem, míg csak meg nem kapta mindazt, amire vágyott, és amit  felajánlottam neki.

Egy nő nem is adhatna többet egy férfinak, minthogy engedi, hogy az úgy tegye magáévá, ahogy akarja. Hogy birtokba vegye őt mindenestől, testének minden gyönyörűségét kiélvezze, és magáévá tegye – korlátok nélkül.

Stanley elengedte a csípőmet, és előrenyúlva megfogta duzzadt melleimet, majd ujjaival összecsippentette a mellbimbóimat, és addig gyötörte az érzékeny rubinokat, amíg fel nem kiáltottam, és megint nyüszíteni nem kezdetem.

Még elevenebbé váltam alatta, s felvettem a döfködésének ritmusát. Stanley most fejét a nyakamra hajtotta, elhúzta a hajam, és csókolta, harapdálta a nyakszirtemet.

A testem együtt hullámzott, emelkedett és süllyedt az övével, miközben  könyörületet nem ismerve lovagolt meg, erős lökéseivel egyre mélyebbre döfve bennem. Aztán átkarolt mindkét karjával, és együtt mozogtunk, le és fel, miközben mind teljesebbé vált összeolvadásunk, és mindketten megízleltük a csodát, az evilági gyönyört és a földi boldogság tetőfokát. Hogy végül felülmúlhatatlan kielégülésben és édes mámorban legyen részünk.

Fogalmam sem volt arról, hogy mennyi idő telt el addig, amíg ismét magunkhoz tértünk és újra összeszedte erejét, hogy feltápászkodjon és legördüljön rólam – mivel a viharos beteljesüléskor rám roskadt –, hogy kihúzza alólunk a takarót és magához öleljen, hogy aléltan, kifulladva pihenjük ki a heves szerelmi viadal fáradalmait. Majd mindketten álomba zuhantunk.

Amikor felébredtem, az oldalamon feküdtem, mellettem aludt kedvesem, háttal nekem. A közös kéjre emlékezve szenderegtünk egymás mellett. De éreztem izmainak feszüléséből, hogy már ő is ébren van, mivel  nem szemben feküdt velem, az arcát nem láttam. Ekkor megfordult, felkönyökölt és fölém hajolt. Éreztem, hogy  ismét forró, és kész a további szerelmi párviadalra.

Elmosolyodtam, majd lenyúltam  és megragadtam az ágaskodó erejét. Simogatni kezdtem.

Láttam amint kapkodva kezdi venni a levegőt. Elmosolyodtam megint. Aztán rajtam volt a sor hogy a levegőt kapkodva szedjem mikor hirtelen feljebb húzta a combom, és becsúsztatta a kezét rejtett zugomba.

Stanley játszani kezdett az ujjaival érzékeny pontjaimon.

 – Csupán a létezéseddel felizgatsz.

A szám a fülemig szaladt. – Hogyan?

Közben ismét levegő után kapkodtam, mert szorosan hozzám nyomta a testét.

– Ha meglátlak, nem tudok másra gondolni, mint hogy mielőbb beléd hatolhassak. – És a gyakorlatban is megmutatta, hogy pontosan mire utalt az előbb. – Például, mint most.

Behunytam a szemem, miközben Stanley lassan, de még milyen lassan!, bevezette hímvesszőjét a résembe. Aztán visszahúzta erejét, de csak azért, hogy megint érezzem, amint apránként újra kitölt.

Nem kaptam levegőt, egész testem új életre kelt. Stanley fölém hajolt, majd átkarolt és átölelt egész testével, ajkával fülemet harapdálta.

Később, sokkal később, aléltan feküdtünk az ágyon, a mellkasán nyugtattam a fejem, Stanley pedig a  hajammal játszadozott.

Végül ő szólalt meg elsőként.

– Szeretlek, ugye, tudod?

Szinte azonnal válaszoltam. – Igen. – Felemeltem a fejem és rámosolyogtam.

– Én is szeretlek. Pedig még most sem értem.

Stanley tétovázott kissé, majd azt mondta. – Nem hiszem, hogy a szerelem olyasmi, amit meg kellene érteni

Összevontam a szemöldökömet. – Talán igazad van. De folyton azon gondolkodom...

A hátam simogatta. – Mondta már neked valaki, hogy túl sokat gondolkodsz?

– Igen. Te.

– Akkor hagyd abba a töprengést. – és tovább cirógatott.

Belenéztem a szemébe. – Űzd ki a fejemből a gondolatokat.

Állta a pillantásomat, majd elvigyorodott, akár egy ragadozó. – A legnagyobb örömmel.

Ekkor rám gördült és én nem tiltakoztam. Stanley pedig gondoskodott róla, hogy ne sokat gondolkozzam egészen reggelig.

Reggel, ahogy ébredeztünk félálomban kiszaladt a számon.

– Nem ígérhetem meg, hogy könnyű dolgod lesz velem, mint feleséggel.

Stanley szája a füléig szaladt. – Éppen eléggé megfelelsz nekem, engedelmes és szófogadó vagy.

– Csak ha kedvem tartja.

– Ebben van a házasság sava-borsa.

– Nem akarok megváltozni...

Stanley a szemembe nézett. – Nem is akarom, hogy megváltozz. Ha te is ki tudsz békülni azzal, hogy nekem hasonlóképpen nem áll szándékomban változni, akkor ez megfelelő kiindulási pont lehet kettőnk számára.

Rámosolyogtam. Nem olyan lesz a házasságuk, amilyennek akartam, olyan lesz, amilyenre szükségem volt. – Eddig egész jól alakult a kapcsolatunk, kiegyeztünk egymás természetével. Gondolod, hogy ha házasságra lépünk, az egy egész életre szól majd?

– Ha megteszünk érte minden tőlünk telhetőt, akkor igen. – Stanley elhallgatott pár pillanatra, majd hozzátette. – Mindenesetre jó okunk van rá, hogy megtegyük.

– Kétségkívül. – az enyémhez húztam az ajkát. – Már kezdem elhinni, hogy a szerelem tényleg legyőz mindent.

Ajkunk egy pillanatra szétvált. – Még minket is? – kérdezte.

Türelmetlenül válaszoltam. – Téged és engem, vagyis mindkettőnket. Most pedig csókolj meg!